Csíkszenttamáson születtem 1927-ben. 1945-48-ban tanítóképzőt végeztem Csíksomlyón. Itt megismertem a ferenceseket, 1946 szeptember 1-én felvételt nyertem a ferencesekhez. 1948-ban végeztem egy évet a vajdahunyadi ferences teológián. 1949 november végén hatóságilag elüldöztek a teológiáról. Ettől kezdve négy éven át a világban éltem, mint kisfogadalmas testvér. Ebből három évet munkaszolgálatos katonai állapotban töltöttem.
1953-tól 58-ig folytattam a teológiát Désen a ferences lágerközösségben. Klándesztin teológia volt, mert nem bírt állami jóváhagyással. 1957-ben pappá szentelt Márton Áron püspök úr. 1961 őszétől a dési plébánián kápláni tisztséget viseltem. - 1967-ben kihelyezést nyertem a zágoni plébániára, mint kisegítő lelkész.
1969 december 1-ével kinevezést kaptam Csíksomlyóra, mint kisegítő lelkész. Ettől a dátumtól számítva itt vagyok Csíksomlyón, immár 49 éve. (2018). Ez a hosszú idő, itt Somlyón, a kegyhely fenntartásában, az ünnepek, búcsúk rendezésében és a Szűzanya tiszteletének gyarapításában telt el. 1990-es évektől, az elvett kolostor visszaigénylése, az ingatlan vagyon visszaszerzése, a pünkösdi búcsú újjászervezése, a templomlátogató hívek kiszolgálása szerzett nekünk igen sok munkát, de még több lelki örömöt.
2000-ben nyugdíjba mentem, de helyben maradtam. Azóta a szolgálatos ferences papság kisegítésében munkálkodom. Gyóntatás, - szinte állandóan, - a belső ügyekben való kisegítés és mindenek fölött a ferences lelki élet teljesebbé tétele. Most már nem foglal le a rohanó élet. Több idő jut imára, elmélkedésre, jámbor életre. Istennek legyen hála! – Jelszavam: Mindent Isten nagyobb dicsőségére és a boldogságos Szúz Mária tiszteletére.
